gyerekkori pofonok

Nagyika vert a legtöbbet.Utána anyám, de anyám még kiabált is. Szinte állandóan. Apám összesen háromszor emelt rám kezet.Egyszer a Balatonban, mert lefröcsköltem Mókuskát.Akkor azt mondta: – Gyere ide édes kisfiam – és lehúzott egy hatalmas sallert, én hanyatt vágtam magam, bele a vízbe és nem is fájt annyira. A másik a Vadászati Világkiállításon esett meg…. Tovább »

Mókuska az öcsém, anyuka és apuka – de főleg anyuka – nagy kedvence.Én már iskolás voltam, amikor ő született.Utáltam, amikor a holmimat piszkálta, mert sok mindent elrontott, vagy elpakolta és keresnem kellett.Üvölteni tudtam volna a dühtől, amikor kérdeztem, hogy hol van a tornazsákom, amire anyám kapásból rávágta: ahova tetted.A tornazsákom (vonalzóm, töltőtollam, matekfüzetem, repülőmodellem, akármim)… Tovább »

Az öcsémet hívom így ebben a blogban.Már iskolás voltam, amikor ő született.Mindig ő volt a kis kedvenc, én meg a fekete bárány.Alattomos kiskölök volt és nem sokat változott azóta.Egy időben főleg a mókuskakultusz miatt akartam elköltözni otthonról, mert nem bírtam elviselni, hogy ha Mókuskának rossz kedve van, akkor másnak nevetnie sem szabad. Van egy jó… Tovább »