gyerekkori pofonok

Akit a saját nagyanyja veretett meg…

Nagyika hírét vette, hogy unokájának  az iskolában nézeteltérése támadt egy osztálytárssal és elhatározta, hogy igazságot tesz. A tanítás végén megjelent az iskola kapujában és magához szólította az érintett feleket. Az osztálytárs madárcsontú gyerek, unokája jó húsban van.– Mi a problémád az unokámmal?– Csúfol.– Hogyan akarsz elégtételt venni?– Adnék neki egy nagy pofont.– És miért nem… Tovább »

Csak a halálos ágyadhoz megyek oda!

22 éves vagyok. A 19 éves húgomnak udvarol egy fiú. (most már rég a férje)+ nő, a húgom, anyám és nagyanyám kitalálják, hogy azért beszélek csúnyán az udvarló előtt, hogy lejárassam a családot. Szándékosan.Én, akinek azért megvannak az elfoglaltságai és az első 20 helyen nem szerepel sem a húgom az udvarlójával, sem a család lejáratása.No… Tovább »

A Szobor-hegyi toj

Késő őszi vasárnapi családi program, bújócska a domb tetején. Egy fa mögött a földre hasalok, bele egy nagy rakás kakiba. Apámnak nagyon megtetszik, ahogy tisztogatom a szaros kabátot és előveszi a fényképező gépét. Én 11-12 évesen tiltakozom, hogy ezt ne fotózza le, nem engedem. Anyám jól elver, hogy mi az hogy nem engedem. Megvan a… Tovább »

Fegyverezzük föl Mókuskát!

Mókuska az öcsém, anyuka és apuka – de főleg anyuka – nagy kedvence.Én már iskolás voltam, amikor ő született.Utáltam, amikor a holmimat piszkálta, mert sok mindent elrontott, vagy elpakolta és keresnem kellett.Üvölteni tudtam volna a dühtől, amikor kérdeztem, hogy hol van a tornazsákom, amire anyám kapásból rávágta: ahova tetted.A tornazsákom (vonalzóm, töltőtollam, matekfüzetem, repülőmodellem, akármim)… Tovább »

Fekete bárány

Apám szívesen emlegetett egy szerinte vicces történetet. Egy reggel arra ébredtem, hogy sehol nincsenek a német vendégeink. Kérdeztem, hol vannak? A válasz: hazamentek.– Miért, mert mit mondtam nekik? Hétévesen már meg voltam győződve arról, hogy csakis én csinálhattam valami rosszat. Csoda?Beszélni is alig tudtam, amikor ezt mondogattatták velem, hogy – milyen kisfiú vagy?– rossz– milyen… Tovább »

Mókuska

Az öcsémet hívom így ebben a blogban.Már iskolás voltam, amikor ő született.Mindig ő volt a kis kedvenc, én meg a fekete bárány.Alattomos kiskölök volt és nem sokat változott azóta.Egy időben főleg a mókuskakultusz miatt akartam elköltözni otthonról, mert nem bírtam elviselni, hogy ha Mókuskának rossz kedve van, akkor másnak nevetnie sem szabad. Van egy jó… Tovább »

Nem mondhatom el senkinek!

Úgy döntöttem, kiírom magamból, mert elegem van a cipelésükből.Nehéz gyerekkorom volt és nehéz idők járnak mostanában is. A páromnak túl sokat beszélek a régi sérelmekről. Nem kéne.Erre lesz jó ez a blog.Ha leírom, talán nem érzek semmiféle késztetést, hogy másokat traktáljak vele, akik esetleg csak udvariasságból hallgatnak meg.... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!