1.0gyerekkori pofonokhttps://pofonok.cafeblog.huFityfirittyhttps://pofonok.cafeblog.hu/author/fityfiritty/<p>Még épp csak virradt, amikor Nagyika riasztott fel a legszebb álmomból. Nála nyaraltam.<br />- Kisfiam, csak egy kicsit hadd üljek ide az ágyad szélére és fognám a kezedet.<br />- Jó, Nagyika, de mi a baj?<br />- Hát tudod, az anyukámmal álmodtam, én kiabáltam vele, nagyon kiabáltam vele és ő csak sírt, sírt, sírt!</p> <p>Noigen.<br />Hallottam hírét a dédanyámnak .<br />Apró, törékeny asszony volt, felnevelt öt gyereket és az unokái nagyon féltek tőle.<br />Nagyika mesélte, hogy a Dédi a négyéves unokáját fürösztötte, aki nyafogni kezdett, hogy olyan érdes a szappan, mint egy tégla. Dédike erre begurult, kirohant az udvarra, behozott egy féltéglát és azzal csutakolta végig a gyereket, akinek közben pisszennie sem volt szabad!</p> <p>Más.<br />Anyám szerint a Dédikének volt egy nézése, amitől rettegtek . Ha valaki kiérdemelte ezt a tekintetet, az megnézhette magát. A bűn elkövetése után a nézésen kívül nem történt semmi, nem volt egy fejcsóválást, egy hangos szó, semmi, de este amikor a szépen megfürösztött gyerek elaludt, aki estére rég elfelejtette a szigorú tekintetet, akkor Dédike rárontott és alaposan elagyabugyálta. Jobb esetben kézzel, súlyosabb vétek esetén eszközzel, ami lehetett fakanál, vállfa, piszkavas, sodrófa, ami éppen a kis öregasszony kezébe került.</p> <p>És akkor még én csodálkozom a felmenőimen meg a saját gyerekkoromon?<br />Ami talán megnyugtató: nálam ez a fosszú folyamat megszakadt.<br />Én nem vertem a gyerekemet.</p>rich